Egy lakás klimatizálása viszonylag egyszerű beruházásnak tűnhet.
A tulajdonos kiválasztja a készüléket, a szerelő felszereli a kültéri és beltéri egységet, majd a lakás hűthető.
Egy nagyobb társasház szintjén azonban ugyanez a folyamat egészen más kérdéseket vet fel.
Egy klíma még kezelhető egyedi lakásberendezésként.
Ötven klíma már épületüzemeltetési rendszer.
Az Európai Bizottság szerint 2020-ban 57 millió szobaklíma működött az EU-ban, 2030-ra pedig 104 millió készülék várható. Az Eurostat adatai szerint az uniós háztartások hűtésre fordított energiafelhasználása 2018 és 2024 között megduplázódott.
Budapesti társasházaknál ezért érdemes már most úgy kezelni a klimatizálást, mint az épület következő nagy műszaki átalakulását.
A klíma hűtőteljesítménye nem azonos a villamos teljesítményével
Az egyik gyakori félreértés a készülék teljesítményadataiból indul ki.
Egy „3,5 kW-os klíma” megnevezés jellemzően a készülék hűtőteljesítményére utal, nem arra, hogy folyamatosan 3,5 kW villamos teljesítményt vesz fel.
A modern inverteres berendezés tényleges villamos fogyasztása ennél lényegesen alacsonyabb lehet és a terheléstől függően változik.
Ettől azonban az épület villamos hálózata még nem hagyható figyelmen kívül.
Ha egy társasházban egyre több lakás:
- klímát;
- indukciós főzőlapot;
- elektromos vízmelegítőt;
- elektromos autótöltést;
- esetleg részben elektromos fűtést
használ, a korábban más fogyasztási szokásokra kialakított rendszer terhelése megváltozik.
Nem feltétlenül a lakás vezetéke lesz az első szűk keresztmetszet
Egy régebbi budapesti társasház villamos rendszere több egymásra épülő szakaszból áll.
Vizsgálni kellhet:
- a lakás rendelkezésére álló teljesítményt;
- a mérőhelyet;
- a felszálló fővezetékeket;
- a közös elosztóberendezéseket;
- a csatlakozóvezetéket;
- az épület rendelkezésére álló hálózati kapacitást.
Egyetlen új klíma rendszerint nem okoz társasházi hálózati problémát.
A tömeges villamosítás azonban indokolttá teheti a teljes épület kapacitásának felülvizsgálatát.
Különösen akkor, ha más korszerűsítések – például elektromos autótöltés vagy gázról villamos fűtésre történő átállás – is megjelennek.
Hőhullámban a klímák egyszerre működnek
A villamos rendszer szempontjából a hűtés egyik sajátossága az egyidejűség.
Hideg téli estén nem minden lakásban működik egyszerre minden fogyasztó maximális teljesítménnyel.
Hőhullám idején viszont a társasház déli és nyugati lakásaiban a klímák jelentős része ugyanabban az időszakban kapcsolhat nagyobb terhelésre.
Az IEA szerint a növekvő hűtési igény világszerte egyre jelentősebb tényezője a villamosenergia-rendszer csúcsterhelésének; Európában a hűtési foknapok száma 2024-ben 25 százalékkal magasabb volt, mint 2020-ban.
Ez épületszinten ugyanazt jelenti kisebb léptékben: nemcsak az éves energiafogyasztás számít, hanem az is, mennyi teljesítményre van szükség egyszerre.
A kültéri egység rögzítése épületszerkezeti kérdés
Egy kültéri egység tömege önmagában általában nem jelent különleges szerkezeti terhet.
A rögzítés módja viszont fontos.
Nem mindegy:
- milyen falazatba vagy szerkezetbe történik a rögzítés;
- milyen konzolt használnak;
- milyen dübel vagy rögzítőelem készül;
- van-e külső hőszigetelés;
- megfelelő-e a rezgéscsillapítás;
- hozzáférhető marad-e a készülék karbantartáskor.
Hőszigetelt homlokzatnál a szakszerűtlen rögzítés nemcsak esztétikai problémát okozhat.
Károsodhat a homlokzati rendszer, nedvesség juthat a szerkezetbe, hőhíd alakulhat ki, illetve később nehezebb lehet a homlokzat javítása.
A TÉKA ezért országos követelményként is előírja, hogy a klimatizáló berendezés nem károsíthatja a homlokzatot.
A rezgés sokszor zavaróbb, mint a levegőben terjedő zaj
Egy kültéri egység adatlapján szereplő decibelérték önmagában nem írja le, milyen lesz a készülék egy társasház falán.
A rosszul megválasztott konzol vagy rezgéscsillapítás miatt a kompresszor rezgése:
- a falba;
- födémbe;
- erkélyszerkezetbe
is átkerülhet.
A lakó ilyenkor nem feltétlenül hangos ventilátort hall, hanem mély, szerkezeten terjedő búgást érzékel.
A TÉKA 107. § szerint a kültéri gépészeti berendezés nem zavarhatja környezete rendeltetésszerű használatát, és a zajhatárértékeket is be kell tartani.
A 27/2008. KvVM-EüM rendelet lakóépületen belüli zajterhelésnél a klímaberendezést külön is nevesíti.
A kondenzvízhez rendszer kell
Tíz kültéri egységnél még előfordul, hogy tíz különböző megoldás születik.
Ötvennél ez már nem működik jól.
A kondenzvíz:
- nem folyhat végig a homlokzaton;
- nem csöpöghet járdára;
- nem kerülhet alsó lakás erkélyére;
- nem okozhat rendszeres nedvesedést;
- nem vezethető olyan módon, amely télen fagyási vagy csúszásveszélyt eredményez.
A TÉKA az átázást és ártalmas páralecsapódást kifejezetten tiltja.
Nagyobb társasház felújításánál ezért érdemes megvizsgálni egy közös, szabályozott kondenzvíz-elvezetési rendszer kialakítását.
Ez hosszabb távon sokkal rendezettebb lehet, mint az egymástól független csövek sora.
A homlokzat egy idő után megtelik
Egy új kültéri egységnél könnyű megtalálni az „üres helyet”.
Egy húsz-harminc éves klímásodási folyamat végén viszont az épület homlokzatán:
- működő kültéri egységek;
- használaton kívüli régi konzolok;
- csatornák;
- kábelek;
- kondenzcsövek;
- különböző korú faláttörések
maradhatnak.
Ez különösen problémás akkor, amikor a társasház később:
- homlokzatot fest;
- hőszigetel;
- erkélyt újít fel;
- nyílászárókat vagy más homlokzati elemeket cserél.
A klímarendszerek ideiglenes leszerelésének, visszaszerelésének és esetleges áthelyezésének költsége ilyenkor már jelentős tétel lehet.
Felújításkor érdemes klímatervet is készíteni
A homlokzatfelújítás ideális alkalom arra, hogy a társasház ne csak a jelenlegi kültéri egységekkel foglalkozzon.
Érdemes megtervezni:
- a jövőbeni kültéri egységek lehetséges helyét;
- egységes konzolokat;
- csővezetési nyomvonalakat;
- kondenzvíz-elvezetést;
- szerelési és karbantartási hozzáférést;
- homlokzati takarást.
Egy ilyen koncepció nem feltétlenül jelent központi klímarendszert.
Már az is jelentős előrelépés, ha az egyedi split klímák nem teljesen véletlenszerűen jelennek meg az épületen.
Tűzvédelmi átvezetésekre is figyelni kell
A klímacsövek és villamos vezetékek nyomvonala bizonyos épületeknél tűzvédelmi szerkezeteket is érinthet.
Az OTSZ 27. § szerint tűzállósági követelménnyel rendelkező építményszerkezeten történő gépészeti vagy villamos átvezetésnél az átvezetés környezetét megfelelő módon le kell zárni, hogy a szerkezet tűzállósági teljesítménye fennmaradjon.
Ez nem jelenti azt, hogy minden klímafaláttöréshez külön tűzgátló lezárás szükséges.
A követelmény akkor releváns, ha a vezeték tűzvédelmi szempontból minősített szerkezetet érint.
Nagyobb épületben ezért a nyomvonal kialakításánál már ezt is ellenőrizni kell.
A következő technológiai változás a hűtőközeg lesz
A klímapiac nemcsak mennyiségében változik.
Az Európai Unió fluorozott üvegházhatású gázokra vonatkozó szabályozása fokozatosan szigorítja bizonyos hűtőközegeket használó berendezések forgalomba hozatalát.
A 2024/573/EU rendelet alapján több készülékkategóriánál 2027-től, majd további kategóriáknál 2030-tól és 2032-től új korlátozások lépnek életbe.
A társasház szempontjából ennek nem az a következménye, hogy a meglévő klímákat azonnal le kell cserélni.
Az viszont igen, hogy egy hosszabb távra készített épületgépészeti koncepciónál célszerű olyan rendszerekkel számolni, amelyek később is szervizelhetők és pótolhatók lesznek.
Egyedi split vagy közös rendszer?
Nagyobb társasháznál időnként felmerül, hogy az egyedi split klímák helyett célszerűbb lenne közös vagy részben központi rendszerben gondolkodni.
Erre nincs általános válasz.
Az egyedi split előnye:
- egyszerű beruházás;
- tulajdonosonként önálló döntés;
- könnyű fogyasztáselszámolás.
Hátránya nagy épületnél:
- sok kültéri egység;
- sok faláttörés;
- eltérő minőségű kivitelezés;
- nehézkes homlokzatfelújítás;
- egyedi zaj- és kondenzvíz-problémák.
Központi vagy több lakást kiszolgáló rendszer előnye lehet a rendezettebb épületgépészet, de beruházása, tulajdoni és elszámolási rendszere sokkal összetettebb.
Ezért ilyen döntést csak energetikai és épületgépészeti vizsgálat alapján érdemes meghozni.
Panelépületnél különösen érdemes rendszerben gondolkodni
Paneles és más nagy lakásszámú épületeknél a tömeges klímatelepítés hatása látványosan összeadódik.
Egy 80 lakásos házban nem az az érdekes kérdés, hogy felszerelhető-e az első split klíma.
A fontosabb kérdés:
mi történik akkor, amikor az elsőből hatvan lesz?
Addigra már:
- homlokzati rendszer;
- kondenzvíz-rendszer;
- villamosenergia-terhelés;
- zajterhelés;
- karbantarthatóság;
- jövőbeni felújítás
együttes problémájáról beszélünk.
Mit érdemes felmérni egy társasházban?
Ha egy épületben gyorsan nő a klimatizált lakások száma, célszerű legalább egyszer épületszinten áttekinteni:
- a kültéri egységek jelenlegi elhelyezkedését;
- a homlokzat és a rögzítések állapotát;
- a kondenzvíz-elvezetéseket;
- a zaj- és rezgéspanaszokat;
- a társasház villamos hálózatának állapotát és várható fejlesztési igényét;
- a következő homlokzati vagy energetikai felújítás időpontját;
- a jövőbeni egységes telepítési lehetőségeket.
Ez még nem jelent automatikusan nagy beruházást.
A felmérés elsődleges célja az, hogy a társasház ne csak akkor kezdjen el foglalkozni a kérdéssel, amikor már nincs szabad homlokzati felület vagy megkezdődött a felújítás.
A klímaboom épületüzemeltetési feladatot teremt
A klímaberendezések európai terjedése nem átmeneti divatnak látszik.
Az Európai Bizottság 2030-ra 104 millió szobaklímával számol, az uniós háztartások hűtésre fordított energiája pedig már 2018 és 2024 között megduplázódott.
A budapesti társasházak jelentős részén ezért a klimatizálás a következő években ugyanúgy épületüzemeltetési kérdéssé válhat, ahogy korábban a nyílászárócsere, a kazáncsere vagy a homlokzati hőszigetelés vált azzá.
A megfelelő pillanat a rendszer kialakítására nem az ötvenedik kültéri egység felszerelése után van.
Hanem jóval előtte.